SóS CSABA: GYURTA DáNIEL NéGY éVIG NEM NYERT SEMMIT, AZTáN MéGIS MINDEN öSSZEJöTT NEKI

Sós Csaba 2017 óta a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya. Fazekas Erzsébettel Gyurta Dániel pályafutását, annak buktatóit és nagy sikereit, az olimpiai aranyéremig és a világcsúcsig vezető utat beszélték át a Magyar Edzők Társasága, Edzők hangja podcastjében.

Minden sikeres egyéni sportoló mögött egy jó edző áll

„Itt eredmények jó edző nélkül nincsenek. Akármilyen klasszisunkat nézem, mögötte ott van egy nagy edző – kezdte a háttér megvilágításával a szövetségi kapitány. – Ez a mi tankönyvünkben úgy van megírva, hogy a sikernek csak akkor van esélye, ha az edző tehetsége kompatibilis a versenyzőjével. Egyrészről Gyurtának volt egy kiugró tehetsége, ezt ma már mindenki tudja, de ugyanilyen tehetség volt az edzője is, kiugró tehetsége volt a szakmához. Irdatlan mennyiségű munkát végeztek együtt, legendásak voltak arról, hogy mennyit edzenek, már 15 évesen is.”

Az edző, Széles Sándor úszóként Széchy Tamás tanítványa volt, de igazán nagy sikereket nem sikerült elérnie, viszont korábbi edzője sugallatára már 21 évesen elkezdett versenyzőkkel dolgozni. Egészen fiatalon foglalkozott már többek között Wladár Sándor, Darnyi Tamás és Szabó József felkészítésével is, a közelmúltban pedig Gyurtával és Risztov Évával ért el hatalmas sikereket.

„Sanyi nagyon precíz ember volt. A korszerű úszótechnikák kialakításáról csinált egy filmet és a tankönyvünkben a szöveges változat is az ő neve alatt fut. Nem is kellett hozzányúlni, elvitte még nyelvészhez is, hogy nyelvtanilag is megállja a helyét, Várkonyi Mátyást és még valakit pedig megkérdezett, hogy milyen zene fusson alatta majd, amikor konferencián előadja. Ez Mozart és a The Shadows volt végül. Olyan tökéletes munkát csinált, hogy még ma is bemutatjuk, mert megállja a helyét, időtálló. Rengeteg nagy mondása volt, többek között az, ami épp aktuális Párizs előtt: a kiélezett helyzetek büntetik az edzetlenséget.”

Sós Csaba utalt arra is, hogy azért nem mindenben értett egyet a 2017-ben elhunyt mesteredzővel. A szárazföldi edzéseket illetően például voltak éles vitáik, mivel Szélest annyira nem hozták lázba a vízen kívüli gyakorlások.

»A hal sem végez szárazföldi képességfejlesztést, mégis jól úszik«, mondogatta, azonban az sohasem nyerhetett bizonyítást, hogy mi lenne, ha a hal is képes lenne a szárazföldön képességet fejleszteni, akkor sem úszna gyorsabban?

Széles Sándor repertoárjának egyik legerősebb elemeként mégis a kommunikációt emelte ki, a versenyzőivel való kapcsolattartást. „Ezt örülök, hogy elmondhatom” – folytatta a klubedzőként a Budapesti Spartacusnál és a Ferencvárosnál is megfordult szakember.

„Az orvosi egyetemen együtt végeztem Zacher Gáborral, ugyanolyan csibész, mint én. Ő is tud rólam mindent, én is olvasom a könyveit, tudok sok mindent róla. Az egyik karácsony előtt jelent meg A Zacher című könyve és ezt a gyerekeimtől megkaptam. A végén van egy összefoglalás, ami nagyon megfogott: annyit ír, hogy volt mindenfajta betege, idős/fiatal, férfi/nő, gazdag/szegény és egy közös volt bennük: otthon nem beszélgettek!”

Széles Sándor azonban más volt, mindenkivel kommunikált, sokat beszélt, tudott a versenyzőiről mindent, megtalálta a szívükhöz és a győzelmekhez vezető utat.

„Ezt szoktam mondani minden pedagógusnak, amikor arról kérdeznek konferenciákon, hogy mit csináljanak egy serdülőkorú fiatallal, hogyan kezeljék őket: akivel beszélgetsz, az a tied. Ez a pedagógusoknál is így működik és a Széles is ilyen volt. Gyurta az összes Generál nótát tudja, pedig már nem is létezett az ő idejében a zenekar. Sanyi megtanította neki, énekeltek, vitte koncertekre, erre-arra és állandóan beszélgettek, érdeklődött, segítette és támogatta őt. Az iskolai dolgokhoz és sok minden máshoz is hozzá tudott szólni. Ezért nem is lehetett megingatni a kettejük között lévő kapcsolatot akkor sem, amikor Gyurta Dani mély gödörben volt. Ráadásul, amikor jött a baj az athéni olimpia után, négy évig semmit sem nyert, volt olyan, hogy el sem indult versenyeken.”

„Mert a törpök élete nemcsak játék és mese” – négy év után tér vissza a felnőtté vált világsztár

Gyurta Dániel 2004-ben Athénban már ezüstérmes volt az olimpián, pedig alig töltötte be 15. életévét. Hogy dolgozza fel a hirtelen jött sikert és a népszerűséget egy fiatal, hogyan kezeli a megjelenő tanácsadókat, a sikerben közösen merítkezni akaró jóbarátokat? A szövetségi kapitány szerint az úszóknál megfigyelhető, hogy egy fiatal tehetség feltűnésekor az vagy kilő és azonnal az égig emelkedik, vagy eltűnik. Azonban Gyurtával nem ez történt.

A következő évben, 2005-ben a világbajnokságra ki sem ment, annyira rossz formában volt, miközben becsülettel edzett. Nem lett rossz gyerek, ugyanúgy edzett, ugyanolyan keményen dolgozott és ugyanúgy alárendelte az életét az úszásnak. Nem értették, hogy akkor miért nem működnek a dolgok.

A 2006-os budapesti Eb-n a döntőbe se jutott világklasszis úszónk. Ekkor már nagyon zavarta Szélest Sándort, hogy a kőkeményen edzések ellenére nem jönnek az eredmények. Az nyilván elképzelhetetlen volt, hogy valaki egyik pillanatra a másikra ne legyen tehetséges, de akkor mi lehet a gond? Széles Sándor, az egyik nap, amikor két edzés között hazafelé ballagott kitalálta, hogy Kovácshegyi Ferenccel videóra veteti az edzéseket és összehasonlítja majd a versenyeken tapasztaltakkal. A helyes diagnózis és a hosszú kezelési folyamat pedig aranyérmek sokaságát jelentette a párosnak.

„Azt vette észre, hogy Gyurta mélyebben van a vízben. Ekkor még nem gondolkozott azon, hogy miért, megvolt a diagnózis, és ki kellett találni a gyógymódot: át kell alakítani a technikát. Egy úszónál elsődleges, hogy milyen magasan fekszik a vízen. A sirályhajó mindig gyorsabb lesz, mint a vízibusz, bármit csinálnak. Ezért úgy átalakította a technikát, hogy a lefelé irányuló mozdulat hosszabb és nagyobb legyen. Akkor a vízfekvés jó lesz és lehet gyorsan haladni előre. Igen ám, de amit ő sem tudott előre, hogy ez hosszú ideig fog tartani, mert ilyenkor bekapcsolunk új izomrostokat, amelyek addig használaton kívül voltak. Ezek az új izomrostok Gyurtánál olyan edzetlenek és gyengék voltak, mint a gerelyhajító izma. Mintha a gerelyhajításra akarnánk átállítani. Emiatt gyengébben tud úszni és lassabban, emiatt nem szabad versenyhelyzetbe hozni, még edzésen sem. Egyedül edzett. Egyre nagyobb távokat. Sanyi tökéletesen felkészült volt, látta és tudta ezt. Egyre nagyobb távok, egyre nagyobb iramban, versenyeztetés nélkül.”

Széles Sándor leült és elmagyarázta a később ismét a világ tetejére jutó mellúszónak, hogy a diagnózis szerint mélyebben úszik. Ennek magyarázata pedig teljesen egyszerű:

A testsűrűség alapvetően befolyásolja, hogy ki, milyen magasan vagy mélyen fekszik a vízben. El kellett fogadtatnia a fiatal versenyzővel, hogy ezért nem indulhat versenyeken.

„Amikor először világbajnok lesz 2009-ben, még száznál is nyolcadik, talán 150-nél már hatodik és a végén egy századdal nyer. A hallgatókat be szoktam ugratni ilyenkor, hogy nézzék, mekkorát hajrázik, milyen nagyot, mennyire látványos! – de csak úgy néz ki. Azonban nem ez történik! Ha megnézi valaki, a tiszta úszási sebessége az gyakorlatilag végig egyforma volt, a leglassabb és a leggyorsabb 35 métere között kettő tizedmásodperc volt. Ezzel az életkorral, egy ilyen négy év után, ezzel a türelemmel, és megnyeri.”

Az idén 35. életévét betöltő úszó 2009 és 2013 között mindent megnyert, a 2012-es londoni olimpián legyőzte nemcsak az egész mezőnyt, hanem a világcsúcsot mutató vonalat is. Pedig a nagy ellenfelek közül a brit Michael Jamieson volt a legkonzisztensebb, Christian Sprenger mind a négy ötvenesén 33 másodpercen belül maradt, továbbá Koszuke Kitadzsima is nagyon bekezdett, de szerencsére a végére elkészült az erejével. Gyurta Dániel is mindent kiadott magából.

„Gyurta kikezdhetetlen esélyes volt. Ő volt az, aki mindig egyenletesen úszott. Általában a hatodik, jobb esetben a negyedik helyről jött fel, és nyert fölényesen. Azonban itt elöl volt már száztíz-százhúsznál is. Az nem ember, akin nem megy át ilyenkor egy adrenalin löket. Tudod, úgy érzed, hogy megvan, és ez elvitte Danit, elkezdett nagyobb iramot menni, és nem bírta el az utolsó 25 métert. Ha visszanézik, ott nagyon jön a brit úszó a végén. Ott látszik Danin is, hogy nagyon fáj neki, még percek múlva is torz volt az arca, de behúzta. Annyival jobb volt a világnál, de a végét nem jól úszta. Tehetséges volt és nagyon edzett, az edzője tehetsége pedig kompatibilis volt az övével.”